Miért ilyen népszerűek Magyarországon ezek a fél évezredes francia balladák? A páratlan szövegeken túl nyilván azért, mert Villont épp magyar nyelvre fordították legtöbbször és legtöbben, épp a huszadik században, és épp a magyar irodalom legjelesebbjei. Ezeket a verseket sokan kívülről fújják: nemzedékek önmeghatározásának állomása a minden ellen lázadó, törvényen kívüli, mélybe hulló és felfelé törő, vaskos, mégis éteri villoni személyiség és az azt magyarra ültető szövegek iránti elfogult szeretet. A műsor sok fordítást használ: József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Mészöly Dezső, Orbán Ottó és Vas István szövegein túl Faludy közismert átirataiból is elhangzik jónéhány.

A zenei szövet alapja a Kaláka együttes Villon- lemeze, de Huzella Péter új dalokat is komponált az előadáshoz. A két hangszer és az ének eredeti jogaiba helyezi vissza a verseket, hiszen Villon a maga korában közismert dallamokra írt. A dalok is, a mai értelemben vett versként, zene nélkül megszólaló szövegek is kortársunknak mutatják őt: a korszakos szerzők nem avulnak.A „Befogad és kitaszít a világ” című műsort huszonöt évvel ezelőtt állította össze Huzella Péter és Mácsai Pál. Azóta több, mint kétszázötven előadást ért meg, egyetemi klubokban, színházakban, művelődési házakban országszerte, Budapesten pedig több mint százszor a Komédium színházban, telt házat vonzott Franciaország Nagykövetségének Washingtoni színháztermében, és színre került New York és Párizs magyar közönsége előtt is.

Az előadók a december 1-jei előadással búcsúznak a szériától.